A Nemzetközi Kerámia Stúdió, mint az I. Nemzetközi Szilikátművészeti Triennálé (Kecskemét, 2005. március 13 – április 10.) megalapítója, szervezője és szakmai bázisa, az esemény mintegy “megkoronázásaként” egy Közép-Európában eddig be nem mutatott – egyébként az egész világon unikumnak számító – látványosságot rendez, Nina Hole dán keramikusművész vezetésével és koncepciója alapján. 
A művésznő egyik méltatója azt tanácsolja, hogy ha Nina Hole monumentális égő szobra még nem szerepel azon a listán, amit az embernek az életben feltétlenül látnia kell, akkor ezt az első helyre kell írni. Egyedülálló alkalom a félelemmel vegyes tisztelet személyes átélésére. 

Nina Hole 1994-ben kezdett új építési technikákkal és anyagokkal kísérletezni. Az volt a célja, hogy képes legyen bárhol létre hozni egy olyan monumentális kerámia plasztikát, melynek építése és égetése egy vagy két hét alatt elvégezhető. Ez a megvalósíthatatlannak tűnő elképzelés vezette a leleményes megoldáshoz: a hatalmas művet az általa kifejlesztetten hajlított kerámia lapokból építi fel. Az elemek formája olyan mint egy síléc első 20 cm-e, de az ív mintegy horogként tovább görbül. Ez Nina Hole alapeleme, amiből képes fenséges, a legősibb architektúrát idéző boltíves szerkezeteket építeni. 

Az elemeket úgy illeszti, hogy rés maradjon minden elem között. A nyílások kockás elrendezésének funkcionális és vizuális szerepe is van. Dinamikus kontrasztot teremt a tömeg és a monumentális forma, valamint a plasztikát átjáró nyílások áttört finomsága között. Az égetés során pedig a réseken át áramlik a láng keresztül az egész alkotáson, gondoskodván a plasztika egyenletes égetéséről, valamint a nyílások csökkentik a munka darabokra hullásának valószínűségét is. 

A mű tégla alapzatra épül, ami a kemence alapjául is szolgál. Az alkotást lágy, fehér, magas hőmérsékleten tűzálló anyaggal borítja be, ami valójában a “kemence” külseje. Az egy-két napig tartó égetés alatt a mű narancssárgán ég, sokszor fehéren izzik. A plasztika ekkor saját kemencéjeként működik. 
A kemence burkolatot a legmagasabb hőfokon fogja eltávolítani, feltárva a kész szobrot. Az alkotás kibontása – ahogy az izzó forma megvilágítja az éjszakai égboltot – egyedülálló látványosságnak ígérkezik. 

Nina Hole megbízásra már bemutatta égő szobrát a tajvani kerámia biennálén, Athénban, a Nemzetközi Kerámia Akadémia 50. évfordulóján, Koppenhágában, a Nemzeti Múzeum felkérésére, valamint Portugáliában, Svédországban és a walesi Nemzetközi Kerámia Fesztiválon. .

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Kézműves Alapítvány, a Debreceni Művelődési Központ, valamint a kézműves kategóriákat gondozó intézmények pályázatot hírdenek Országos Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat címen- többek között a kerámia és fazekas szakmákban. 

A meghirdetők lehetőséget kívánnak teremteni a Magyarországon és az ország határain túli magyar nyelvterületen élő, a hagyományos kézműves tevékenységekkel foglalkozó fiataloknak (11-25 éves korig) a bemutatkozásra, a megmérettetésre, illetve hagyományápoló tevékenységük továbbfejlesztésére.

További felvilágosítás a Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet Szakképző Iskola 
8900 Zalaegerszeg, Kisfaludy u. 7-11. tel : 92/ 314 – 580 
Email: prokne@freemail.hu 

A kétévente megrendezett ISH a 2005 évben a szokásosnál nagyobb alapterületen és még több kiállítóval tartotta meg bemutatóját Frankfurtban március 15 és 17 között.

A kályhások szempontjából érd

eklődésre számot tartott fűtéstechnikai kiállítás és azon belül is a szilárd fűtőanyagokkal foglalkozó csarnok valójában nem hozott jelentősnek mondható újdonságot. A látogatót természetesen elnyűgözhette a nagy számú kiállító és a számtalan fűtőeszköz és kiegészítő tartozék, de a pelle fűtési technológia több helyen történő megjelenésén kívül érdemleges újdonság nem volt.
Az osztrák Wels-i kiállítással ellentétben az ISH-n alig találtunk csempekályhát, ezzel szemben sok volt a kandalló valamint a burkolatokban uralkodott a kő – azon belül is a “zsírkő” – valamint a vasöntvény. 
A mázas felületek kiképzésében és színvilágában hasonló megjelenésekkel találkozhattunk mint az osztrák vásáron. A csempéket a. meleg színek azon belül is a kotto, a beige különböző árnyalatai, valamint a “granáliás” színezések és az enyhén mozgalmas felületek jellemezték.

Nélkülöznünk kellett a kályhacsempe gyártók közül több jól ismert nagy márkát mint a hazánkban híres osztrák Sonnerhubert vagy az olasz MERZ illetve a német piac meghatározó szereplőjét a Jasba-t. 

A szaniter termékek bemutatóján minden Európában számon tartott gyártó megjelent a már-már luxus számban menő impozáns kiállító csarnokokban. A bemutatott szaniter termékek formavilágát a hagyományostól jelentősen eltérő mértani alakzatok – nagy méretű szögletes kerámia mosdók, és műanyag kádak, vagy éppen a kerek, gömbölyű formák jellemezték. Az elmúl évek pasztell színeket felvonultató szaniter felületeivel egyáltalán nem lehetett a kiállításon találkozni, mindenütt a magas-fényű fehér máz volt a domináns.

A Pályáján mindenkivel igyekezett jóban lenni, mert számára a legfontosabb az alkotás, a hagyományéltetés, valamint hogy szülőfaluja jó hírnevét tovább vigye, hogy Nádudvar és Fazekas Lajos neve összekapcsolódjon. 

A pályán töltött negyven év minden elismerésének nagyon örül, ugyanakkor ezek mindig újabb feladatokat rónak rá, tenni kell még érte. Amit a fekete kerámiában eddig elért, azt tovább folytatja, de a család másik hagyományos cserépkészítési módszerére, az archaikus formájú mázas edények készítésére több időt kíván fordítani. 
A népművészeteket összefogó szervezetek és a mesterek körülbelül nyolc éve lobbiztak azért, hogy a korhatárt elértek kiegészítő nyugdíjat kaphassanak. Erőfeszítéseik sikerrel jártak, így ez év januárjától a mindenkori nettó átlagkereset felét kapják pluszba, s az özvegyeik is jogosultak ezen összeg ötven százalékára. Ez mind anyagilag, mind erkölcsileg sokat jelent számukra.

Az I. Nemzetközi Szilikátművészeti Triennáléra a világ minden részéről résztvesznek a kerámiával, porcelánnal, üveggel és betonnal dolgozó művészek. Ez a nemzetközi esemény, felvonultatja a világ legkiválóbb művészeinek számos alkotását és a hagyományos értékekre fog alapozva a 21. századi szilikátművészet új irányait és felhasználási területeit kutatja.

Probstner Jánosnak, a Nemzetközi Kerámia Stúdió alapítójának és igazgatójának kezdeményezésére rendezzik meg az I. Nemzetközi Szilikátművészeti Triennálét Kecskeméten, 2005. március 13-a és április 7-e között, felélesztve a 80-as évek Országos Szilikátipari Formatervezési Triennáléinak hagyományait.

A triennálé célja az, hogy a képző- és iparművészeket olyan tárgyak létrehozására késztesse, melyek ipari sorozatgyártásra is alkalmasak lehetnek, valamint az, hogy az új anyagok, technikai, technológiai módszerek ipari és képzőművészeti felhasználásának és bemutatásának teret adjon, ösztönözve ezzel a szilikátművészetek új, 21. századi útjainak, felhasználási lehetőségeinek feltárását.

A Kortárs Kerámiaművészetért Alapítvány és a Nemzetközi Kerámia Stúdió által szervezett első triennálé a nemzetközi pályázatot, a kiállítást és egy nemzetközi kerámia workshopot foglal magába.

Az egyes műfajokat képviselő professzionális művészekből, művészetkritikusokból, múzeumi kurátorokból és folyóirat kiadókból álló nemzetközi zsűri választja ki a kiállítókat és ítéli oda a díjakat a kiemelkedő alkotásoknak.

A triennálé helyszíne Kecskemét, a fővárostól 80 kilométerre délre fekszik. Bács-Kiskun megye központjaként régóta nevezetes művészetpártolásáról, nagy hagyományokat ápol a művészi törekvések támogatásában. A triennálé kiállítását a a város központjában álló Erdei Ferenc Művelődési Központ és Művészeti Iskola termeiben rendezzük.

A triennálé hivatalos nyelve a magyar és az angol.

Ennek oka a valuta leértékelése valamint a gázáremelés: Dan Mitrea az üveg és kerámia szövetség szakszervezeti vezetőjét idézve: “a helyzet annyira súlyos, hogy az ágazat megszűnéséhez vezethet.Az áprilisi 20%-os gázár növelést követően, olcsóbb az import üveg mint a hazai ipar által előállított termék.”

Ezért a 800 fő-nél nagyobb létszámot foglalkoztató üzemek a dolgozói létszámot 20%-al csökkentik, más termelői egységek viszont az étkezési utalványokat vonják meg a dolgozóktól. Így akarják a tulajdonosok a pénzügyi sokkot elkerülni.

A szakszevezet szerint a gázár emelés hatása már áprilisban érezteti hatását szabadságolást és bércsökkenést vonva maga után. 
“Az üveg, porcelán, kerámia, csempe előállítása több ezer köbméter gázt fogyasztó kemencében történik. Kértük az előző kormánytól, hogy engedélyezzék közvetlen vezeték építését a fúrótornyoktól, így lehetővé válna a szállítási díj megspórolása. Nem lett engedélyezve. A gázár emelése 18 milliárd lej veszteséget okoz havonta. Termékeink többségét az Európa Unió országaiba szállítjuk emiatt a havi veszteségünk a havi összbérköltség felét teszi ki.” jelentette ki az S. C. GEROMED szakszervezet vezetője.
A piac érdekeit inkább szolgálja az ablaküveg Ukrajnából vagy Kínából való behozatala.

A tulajdonosok javaslata a 800 fős létszámú termelőegységek létszámának felére csökkentése, ha az euro továbbra is csökken. 

(ADEVARUL 2005.02.21)

Az ezredfordulón a lakáskultúrát a sokszínűség és a változatos stílusjegyek jellemezik. Bútorainkon és dísztárgyainkon az antik mellett jól elfér a minimalista stílus, a fa mellett a fém a textil mellett a nád.

Maradnak az örök érték kristályok és porcelánok, kézi csomózású szőnyegek, de helyét kapnak a kerámiák, a karcsú üvegek. Újra divatja van az évszázados hagyományokkal készülő kézműves remekeknek. Hogy ki mit választ csak döntés és ízlés dolga.

Ennek a stílusokban, hangulatokban, korokban való utazásnak kíván teret adni az Enteriőr-Miliő, amely a lakások és belső terek egyedi tervezésének, berendezésének bemutatását kínálja a nagyközönség részére.

A 2005-ös kiállítás tematikája beltéri becses tárgyak a múltból és a kortársaktól 

A nyolcadik alkalommal megrendezett kiállítás a Budapesti Tavaszi fesztivál idején a húsvéti ünnepet közvetlenül megelőzően várja a vendégeit. 

Érdeklődni és jelentkezni a 1-317-0436 telefonon és a compexpo@compexpo.hu címen

Olaszország:

Az olasz gyártók tervei szerint a 2005-évben a termelés eléri a 622 millió m 2 -t, a teljes eladásokat pedig 615,1 millió m 2 -re tervezik (átlagos növekedés: 2,3%), míg a belföldi kereslet visszatér a 2001-es szintre, ami 192 millió m 2 volt (beleértve a 178 millió m 2 -es hazai gyártást), mely az erős építőipari aktivitásnak köszönhető (átlagos növekedés: 1,4%). 

Az export területén is bizakodóak a kilátások a 2005-ös évben A növekedést átlagosan 2,5%-ra prognosztizálják, ami a 2002-es szintet jelenti (kb. 437 millió m 2). Ezen növekedés kiváltója – a tervek szerint – főként európai piacokon koncentrálódó fellendülés (Németországot is beleértve), valamint főként az USA-ban várt 77,5 millió m 2 -es eladási tervek. 2003-ban ezen utóbbi piacon 70 millió m 2 volt az eladás.

Spanyolország:

A spanyol termelés idén 5% os növekedéssel számol, s így elérheti a 731 millió m 2 -t. Itt a helyi kereslet fellendülésében bíznak a gyártók, amely 342 millió m 2 körül alakul, valamint az export is magára talál, s elérheti a 407,6 millió m 2 -t. Ebben az évben a spanyol termelés újra túlszárnyalhatja az olasz értékeket, akár 100 millió m 2 -el is.

Forrás: Ceramic World Web

Az utóbbi években egyre több országos vagy helyi szakvásáron mutatják be termékeiket a magyar csempegyártók. Ugyanakkor önálló bemutatóra, mint az évente megrendezett osztrák (welsi) cserépkályha és kandalló építők kiállítása még Magyarországon nem került sor.

Az Osztrák Kályhás Szövetség érdekképviseleti és szakmai erejét mutatja, hogy az immár több évtizede, évente megtartott rendezvényen, közel 60 kiállító vett részt.

Találkozhattunk az osztrák a német és az olasz piacon jelenlévő legfontosabb kályhacsempe és kandallóbetét gyártókkal. Így a Gutbrod Keramik, a Jasba a MEZ vagy a Sonnerhuber illetve Winerberger Ofenkachel csempegyártók mutatták be legújabb kályha és máz kollkecióikat. Ugyabakkor a tradicionális csempegyártók mellett jelen voltak a kiegészítő anyagokat- pl samottokat, vakolatokat, fugázókat, – és a szerszámokat valamint kiegészítő eszközöket bemutató kiállítók is. 

Több hasznos és érdekes kísérő rendezvény tette teljessé a három napos szakkiállítást. Szakmailag is jelentős előadások hangozottak el pl. a pellet (feldolgozott fa hulladék fűtési célokra) tüzelésű kályhákról, vagy a kerámia és a kő burkolatok használatáról, ezek piaci trendjeiről.

Föld és nap színek, valamint garanulát-effektek 

A kiállított kályhacsempék uralkodó színeire a meleg és a világos, valamint a föld színei- mint a homok és a terra -különböző árnyalatai voltak a jellemezők. 
Csak elvétve lehetett találkozni fényes felületekkel, mindenütt a matt vagy a selyem-matt csempék kerületek kiállításra. Az egyszínű fényes csempéket kivéve a granulát-effekt mázak uralták a teljes bemutatkozó anyagot. 

Ezek az új effekt hatások, a matt máz alapszínével harmonizáló utólagosan felvitt színtest granulátumokkal érhetők el és egy enyhén “mákos ” felületetet képeznek a csempén. 
A csempéken – több kiállítónál -megjelentek a strukturált, dinamikus felületek, ahol az eddigi sima felületet felváltotta a véletlenszerűen kialakított enyhén hullámos “rücskös ” felszín. 

Visszatért a csempekályha 

Megállapítható volt a bemutatón, hogy az előző évekhez képest jelentősen csökkent a kályhákon és kandallókon a vakolt felületek aránya és több volt a mázas csempe. 

A csempegyártók nagy örömére mintha már lecsengtek volna az előző évek nagy fehér felületei, ahol csak elvétve lehetett találni egy-egy kisebb színes csempedarabot, hogy jelezze: cserépkályhás készítette. 

Ablakos csempéket alig állítottak ki a résztvevők 

A kiállításon mindezek mellett megjelent a részben mázazott, illetve a mázatlan – a későbbiekben a felhasználó igényeihez igazítottan vakolható és színezhető – csempe. 

A gyártó állítása szerint a mázatlan csempéket jobban kedvelik a kályhások mint a kályha szerkezetét megbontó vakolt felületeket, ráadásul a csempe hőtároló kapacitása jobb mint a hőálló vakolatoké ugyanakkor éppúgy könnyen festhető és színezhető.. 

A normál méretű csempéket alaposan szemügyre véve meglepő volt, hogy egyre könnyebb és vékonyabb a falazatuk. Ez jellemző volt mind a kézi és gépi préseléssel illetve az öntött csempék esetében is. Hol vannak már a régi mesterek által jól faragható, vágható, fúrható csempetestek a vastag “rufok” ? 

Kályhaformák: csak a fantázia szab határt 

Egyszínű csempekályhát csak elvétve lehetett látni a kiállításon. Megerősödni látszik az az irányvonal, hogyegy kályhába, több színű mázas csempéket építenek melyek vagy harmonikusan illeszkednek, vagy hangsúlyozottan eltérnek egymástól. Ezzel az eljárással , azon túl, hogy látvány szempontjából a nagy tömegű és monolitikus felületű kályhák nem “telepednek rá” a helységre, könnyen elérik, hogy jobban kiemelkedjen a kályhatest egésze. Ezáltal hangsúlyozottabb lehet egy- egy felület pl.párkány, vagy kimelhető egy funkciója mint pl az ülőke. 

A kiállításon felvonultatott és a gyártói katalógusokban bemutatott kályhák legtöbb esetben belsőépítészetileg megtervezett műtárgyak. 

Szinte alig van műszaki korlát az új anyagokat és technológiákat ismerők előtt, hogy megvalósíthassák a megrendelők akár lehetetlennek tűnő elképzeléseit. 
Ráadásul az osztrák vagy német kályhásmesterek már igen régóta kályhát a kályhában készítenek. Kandallóbetéteket építenek be, előre gyártott, kész vagy modul rendszerű tűztereket, járatcsöveket, tisztítónyílásokat, gyorsan kötő habarcsokat, stb.használnak. 
Igaz megrendelőik jobban is állnak fizetőképes kereslet dolgában mint mi.

A Csongrádon élő Losonczi Áron építészmérnök találmányát, az üvegbetont a Time magazin a 2004 év kiemelkedő építészeti technikai megoldásaként említette.

A Műegyetem építészmérnöki karát elvégző – alig harminc éves- szakember a fényáteresztő beton technológiáját Svédországban kísérletezte ki, amikor a stockolmi Királyi Művészeti Egyetem tanult. 

Az építészet számára forradalminak tekinthető ” üvegbeton ” lényege az optikai üvegszálak és a hagyományos beton speciális ötvözése, amely megtartva a beton az építészetből mind máig kihagyhatatlan előnyeit, felmérhetetlen lehetőségeket és új térélményeket adhat az építészetben. 

A továbbiakban még bővebben visszatérünk Losonczi Áron találmányára, létrejöttének körülményeire.