A Maros megyei képzőművészet egyik legdinamikusabban, leglátványosabban fejlődő ága a tűzművészet. E gyűjtőfogalom sok ágazatot magába foglal: a kerámia, porcelán, terrakotta, raku, fajansz, samott, üvegművészet és tűzzománc csak néhány a fontosabb területei közül. Valamennyit nagy odaadással művelik Erdély alkotói.Többen közösségbe is tömörültek és CERART néven sűrűn hallatnak magukról csoportos és egyéni kiállításokon, különféle akciókon, más rendezvényeken. Legújabb kezdeményezésük egy honlap, amely december 24-én, karácsony szombatján startolt. Létrehozásával az vezérlete a szerkesztőket, hogy a folyamatosan gazdagodó adatbázis megteremtésével, a világhálón mindenki számára könnyen elérhető, ugyanakkor állandó jelleggel híreket, információkat szolgáltasson  az erdélyi tűzművészek életéről. A honlap nyitott, bármelyik művész jelentkezését szívesen fogadja,  működtetői természetesen arra számítanak, hogy a beküldött fotók, videófelvételek, az ajánlott alkotások és újdonságok, eseményhírek igényesen és hitelesen szolgálják e népszerű művészeti ág híveinek naprakész tájékoztatását.  A honlap itt megtekinthető


Megköszönve ez évi bizalmát, melynek keretében társaságunk termékeit és szolgáltatásait választotta, kívánunk Önnek és családjának

Boldog Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben Gazdag Új Esztendőt
2011-re

Társaságunk 
december 24  és
2011 január 3 között
zárva tart

Állami tulajdonba kerülhet a Herendi Porcelánmanufaktúra kisebbségi részvénycsomagja

A Munkavállalói résztulajdonosi program megtartása mellett a kisebbségi állami részvényeknek tartós állami tulajdonban maradhatnak annak a közelmúltban beadott törvényjavaslatnak az alapján, melyet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Horváth Zsolt országgyűlési képviselő nyújtott be. 

A tartós állami tulajdon annak is  garanciája, hogy a  jelenlegi manufakturális porcelánkészítésben tapasztalható kiélezett versenyben Herend ne lehessen  ellenséges felvásárlás célpontja.
A törvény benyújtói szerint a  kisebbségi állami tulajdon megtartása gazdaság szempontból is indokolt, a manufaktúra, ugyanis a jelenlegi tulajdonosi struktúrában nyereségesen működik. Jelenlegi tulajdonosi szerkezetében a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. a Munkavállalói résztulajdonosi program egyetlen hazai zászlóshajója. Herend a példa arra, hogy a támogatott munkavállalói tulajdonlás Magyarországon is életképes, sikeres program.

A Ferro cég neves tervezők és dizájnerek bevonásával évről- évre közreadja a következő időszak várható divat trendjét, szín és dekorációs elemit. A kiadvány szerkesztői szerint 2011 év divatja a kontrasztok és illúziók közepette a harmónia keresésében fog érvényesülni.
A merész grafikai elemek a mikro-geometrikus minták ritmikus megjelenését a klasszikus – stlilizált virágok és organikus díszítések – váltják egymást. A melegséget és védelmet sugárzó parafa és rattan felületek mellett – akár az előbbiekkel egybekapcsolódva – találkozunk a fémes felületek fény és árnyék hatásaival is.  A kiadvány szerkesztői szerint 2011 év színvilágára a visszafogott kevert színek és matt felületek lesznek a jellemzők. A 2011 évi divat-trendekhez kapcsolódó motívumokat és szín ajánlatokat tartalmazó kiadvány itt letölthető.

A Magyar Kerámia Szövetség is rész vesz az Országgyűlés elé kerülő úgynevezett HUNGARIKUM kerettörvény előkészítésében, véleményezésében. A tervezet – mely az élelmiszerágazat hazai termékeinek helyzetbe hozásával indult – mára már szélesebb körben a tárgyalkotó kultúrát – a porcelánt és kerámiát – is be kívánja kapcsolni érdekkörébe.  A tervezet szerint  összeállítanak úgynevezett helyi, megyei és országos értéktárakat, amelyek a kiemelkedő a teljesítményeket magukban foglalják. Mindezek csúcsára kerülnek a legek, az idehaza és a világon legismertebb hungarikumok. Arról, hogy mi kerül be a helyi értéktárba – legyen szó tájjellegű élelmiszerről, népi szakmáról, szokásról, nevezetességről, kiemelkedő alkotásokról, szakmai ellenőrzés mellett a helyi közösségek döntenének. Az elképzelések szerint a kiemelkedő, védendő értékeket készítő alkotókat, közösségeket és vállalkozásokat a szakmai elismerés mellett  támogatni  is fogják.
A tervezetet – várhatóan január folyamán – a Magyar Kerámia Szövetség különböző tagozatai és véleményezik.
További részletek itt

A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság súlyosan érintette  2009-ben a németországi selbi központú BHS – t, Európa vezető asztali porcelánedény gyártóját is. Ugyanakkor 2010 első félévében már 17% os növekedésről számoltak be, amely a nyilvánosságra hozottt adatok szerint 43 millió EUR bevételt jelentett. Ezzel párhuzamosan jelentősen javult a társaság jövedelmezősége, ledolgozva a 2009 évi veszeteséget is. A BHS Európa egyik vezető asztali porcelánedény gyártója.  A társaság jogelődje az 1881 ben alakult Bauschner Tafelstern, amely jelenleg több porcelángyártót pl. Hutschenreuther AG  jogutódját, illetve szállodai és vendéglátóipari nagykereskedőket is egyesít. A cégcsoport termékei között megtalálhatók a magasabb igényű szálloda és vendéglátóipar szervízek, de a közétkeztetések számára szállított termékek is. A társaság – amelynek fő részvényesei német bankok és biztosítási társaságok – éves színten több mint 40 millió porcelánt értékesít – 50%-ban exportra. Ezzel piaci részesedése mintegy 10%.

Van e terepe és létjogosultsága a hagyományőrző kézműves- ségnek?  Tudnak e az alkotók új utakat találni, piacképes tárgyakat létrehozni ? Mennyire illeszthetők mindennapijaink felgyorsult ritmusába a kézműves termékek?

Feltehetően ezeket a kérdéseket is feltették a pályázóknak és önmaguknak a rendezők amikor meghirdették az Élő népművészet cmű  kiállítást, amely október 29 -tól a Néprajzi Múzeum látható.
A kiállítás célja – ahogyan a rendezők is megfogalmazták  – „elsődleges célja az volt, hogy a mai életkörülményeinkhez (esztétikailag,és funkcionálisan)  alkalmazkodó tárgyak létrejöttét „  inspirálják.

Az  XV. Országos Népművészeti Kiállítás és Pályázat felhívására közel tízezer munka érkezett be, melyből a kiállítók 450 kézműves 1700  alkotását mutatták be 19  kategóriában.

A hazai fazekasság munkájából kiemelkedő anyagot láthatnak itt a lérdeklődők, melyet a zsűri számos díjjal is értékelt. Így a fazekas kategóriában Gránátalma díjat kapott Farkas Gábor békéscsabai fazekas a népművészet ifjú mestere. Arany oklevelet – Magyar Zita és Ifj. Albert AttilaEzüst oklevelet: Szénási János, Nagy Orsolya, Pangó Alíz és Szűcs Imre., Bronz oklevéllel ismerték el  Verseghy Ferenc, Rác Albert, Kollár Szabolcs és Csuti Tibor munkáját. 

A hollóházi, a herendi és a Zsolnay-gyár tervezőinek új irányokat, formákat kereső kísérleteit, műveit láthatja a brüszszeli közönség a Magyar Kulturális Intézetben. Az új utakat kereső  porcelánművészek  – például Dobány Sándor, Benedek Olga, Turcsányi Judit  –  alkotásait a hagyományőrzés mellett és az újítás szelleme  hatja át és egyben bizonyítja az ipari formatervezés hazai lehetőségeit is.

A kiállítást Simonffy Márta, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke nyitotta meg  és november elejéig látható, de ezt követően  egy hétre az Európai Parlament épületébe is átköltözik mintegy beharangozva a januártól induló féléves magyar elnökségét.  

160 millió forintos beruházással kályhacsempéket gyártó üzemet épített a szentesi ipari parkban a HK Ceram érdekeltségi körébe tartozó Marosinvest Kft. Az ipari kerámiákat gyártó HK Ceram öt éves működése alatt megháromszorozta kapacitását, ezért úgy döntött a német tulajdonban lévő cég vezetése, hogy új termékpalettával jönnek elő a városban.
A fejlesztéshez közel 50 milliós uniós támogatást nyertek. A több mint ezer négyzetméteres üzemcsarnokban öntési technológiára alapozott korszerű üzem jött létre és a teljes kapacitású működést a jövő év közepére  kívánják elérni.  A kályhacsempék gyártása mellet tervezik, hogy egyedi építészeti és a kertkultúrához kapcsolódó kerámiákat,  illetve a wellness és uszoda medencékhez használatos elemeket is gyártanak mind a hazai mind a külföldi piacok számára.

Megkezdődött a pixelbeton nagyüzemi gyártása Hódmezővásárhelyen. Losonczi Áron csongrádi építészmérnök találmánya iránt világszerte nagy az érdeklődés. A tervek szerint Londonban gyaloghidat is építenek  a kiváló találmány felhasználásával. A gyártó a Csomiép Kft. túl van már a gyártástechnológia kifejlesztésén és megkezte a próbaüzemt illetve a nagyüzemi gyártás.

A hazainál nagyobb az érdeklődés és több a megrendelés külföldről. Pixelbeton felhasználásával gyalogoshidat is építenek Londonban. Horvátországból, Németországból, Ausztriából és Olaszországból is nagy az érdeklődés. A Boeing amerikai repülőgépgyártó központjában is felhasználták ezt az anyagot. A pixelbeton az üvegbetonhoz hasonlóan  változatlanul drága technológia (nyégyzetmétere kb 180 e Ft.  de ez nagyságrendekkel alatta marad az üvegbeton költségének, mivel rendkívül drága üvegszálakat jóval olcsóbb különleges műanyag csapocskák helyettesítik.