A porcelán-manufaktúra egykori üzemét a teljes bezárástól egy Veszprém megyei vállalkozás mentette meg, így most sikeresen újraindult a világhírű kézi festésű porcelán gyártása.

A majolikagyárban jelenleg harmincan dolgoznak. A csőd szélére került üzemben egy villamosipari cégnek köszönhetően indulhatott újra a kerámiagyártás. A gyár egy részét már teljesen felújították, és további fejlesztéseket terveznek. A kerámiagyártás hagyományos módszerein azonban nem változtatnak. 

Forrás: HírTV

Hatvan dolgozóját bocsátotta el a vásárhelyi Alföld Porcelán Edénygyár. Az igazgató a pontos létszámról nem nyilatkozhatott. A cég az idén nem két, hanem három-négy hétre áll le, s a csökkenő kereslethez igazítja a termelést.

Forrás: delmagyar.hu

A Regionális operatív program segítségével várhatóan újra indulhat a parádsasvári Üveggyár. Az első fordulóban megszületett támogató döntés következtében tervej és hatástanulmányok készülnek a gyár újraindítása érdekében. A Parádi Krsitály Manufaktúra Kft. néven alapított cég reményei szerint a technológiai korszerűsítést követően 30-50 dolgozóval gazdaságosan újraindítható a termelés a több mint 300 éves múltra visszatekintő üzemben. 

Forrás: MTI

Az egyik legnagyobb és legelismertebb cseh porcelángyártó cég, a Karlsbader Porzellan AG csődbe ment. A 200 éves, 1800 dolgozót foglalkoztató cég ellen megindult a csődeljárás. A 2007-es év elég jó volt, az előző évek veszteségét 17 milló euróval csökkentette 24 millióra, 271 millió euró árbevétel mellett (+2,5% 2006-hoz viszonyítva) Most azonban már nem tudják a több mint 600 millió korona (170 millió euro) kötelezettségeket kiegyenlíteni. A szállítókkal szembeni tartozás 194 millió korona (55 millió euró), a banki hitelek 120 millió euró, amelyek közül sok tartozás már egy negyed éve esedékes. A cég anyavállalata, a Porcela Plus ellen már korábban megindult a csődeljárás.

Forrás: CFI

Páratlan Picasso-kiállítás látható ezekben a napokban Hódmezővásárhelyen. A tárlaton főként a mester kerámiáit tekinthetik meg az érdeklődők. A november elejéig látható tárlaton bemutatják Picasso több mint negyven – bikaviadalt, állati motívumokat és emberi portrékat ábrázoló – festett kerámiáját és egy tucatnyi linómetszetét – közölte az igazgató. Hozzátette: a kiállítás része lesz tizenhét fotográfia is, melyeket a művész vallaurisi munkásságát megörökítő kétszáz darabos sorozatból válogattak ki. 

Forrás: MTI

A kaliforniai Moss Landingban lévő hőerőmű kéményeiből kiáramló füstöt tengervízbe vezetik. A vízben oldott kalciumomal és magnéziummal a füst szén-dioxidja karbonátot alkot. Egy tonna karbonátban fél tonn széndioxid kötódik meg. Az erőmű hulladékhőjét hasznosító különleges szárítóban az iszapos halmazállapotú karbonátot megszárítják, majd a por alakú vegyületet cementé dolgozzák fel. 
A beton és cementipar évete több mint kétmilliárd tonna cementet gyárt. A technológia során rengeteg szén-dioxid keltkezik: a globális kibocsátás 5%-a. 
Ha minden jól megy 2001-ben megkezdi a termelést az első, ipari méretű gyár, amelyben a cementé alakul át a szén-dioxid.

Forrás: MTI

A kollekció a XVII. század végétől a XX. század első feléig szemlélteti a kályhásipar fejlődését. A gyűjtemény – amely a cserépkályhásság szakmai kutatóhelyeként is működik majd – jellegében egyedülálló az országban és Közép-Európában is. Az állandó kiállítás legrégibb darabjai az óriási barokk kályhák, amelyek kastélyok, rangos kúriák nagy belmagasságú termeinek díszei voltak. 
Cím: Győr, Kiss János út 9

Hét éves szerződési ajánlatot kapott a Zsolnay az Ikeától, és a megrendelés teljesítéséhez új gyárat kell építeni Pécsett az ipariparkban. 
A többmilliárdos beruházás kiemelt projektként állami támogatást is kaphat. A megbízás értelmében a gyár 2009 szeptemberétől évente ötezer tonna porcelántermékre kapna megrendelést, ezzel megháromszorozná 1,1 milliárd forintos éves árbevételét.

Megkezdte működését Magyarország első gipszkartongyára. A Rigips Hungária Gipszkarton Kft. Halmajugrán építette fel az üzemet, a beruházáshoz szükséges 36 millió euró forrást a francia anyacég, a Saint-Gobain Group (SGG) nyújtotta. Az üzem nem természetes gipszet használ alapanyagként, hanem úgynevezett erőművit, amely az üzem közvetlen szomszédságában lévő Mátrai Hőerőmű füstgázainak kéntelenítése során keletkezik. 

Babos Pálma iparművész vezetésével hét iparművész kapcsolódott be a tervezésbe az elmúlt időszakban Herenden ahol stúdiómunkán vettek részt. 

A stúdiómunka a használati tárgyak megújítását célozza, ugyanis a ma értékesített herendi termékek döntő részét az úgynevezett szervizáru (ital- és étkészlet) adja – mondta el Babos Pálma művészeti vezető. Hozzátette: az új herendi stílusnak a mai kor ízlését kell megcéloznia, a kor trendjeinek figyelembe vételével. 

A művészeti vezető szerint a mai herendi porcelán tartalmazza a manufaktúra közel két évszázados története során felhalmozott hatalmas technikai tudást, meghatározó a “kézi festésű karakter” és a manufakturális jelleg, ugyanakkor reagál a jelenkorra, a kortárs irányzatokra is. 

A stúdiómunkában részt vett iparművészek – Háber Szilvia, Karai Györgyi, Meixner Etelka, Tóth Anita, Máder Barnabás, Lublóy Zoltán és Tamás Ákos – teljesen szabad kezet kaptak. A stúdiómunka témája a “terített asztal” volt, s ebbe “belefér” minden funkcionális tárgy, amely eleme lehet egy XXI. századi terített asztalnak..